Baj

Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban fekvő település – aki arra jár, könnyen Bajba juthat, gondolhatnánk. Ám a falu neve nem magyar eredetű, hanem az ótörök „nagyúr”, azaz bey (bej) szóból ered, így jelentése épp ellentétes a bajjal, gazdagságot és hatalmat sugall. Érdekesség, hogy a községhez tartozik a Simon halála-erdőrész, a Meszes-bükk déli folytatása is, melynek különös elnevezését számos legenda magyarázza.

Az egyik történet szerint orvvadászok öltek meg itt egy Simon nevű erdészt (vagy vadászt) valamikor. Más legenda szerint, amikor a hódító törökök felégették a közeli kolostort, egy Simon nevű papnak sikerült elmenekülnie és megbújnia egy közeli barlangban. A törökök mégis rátaláltak, és a rendház kincseit követelték rajta, ám a papot nem sikerült megtörniük. Végül a mártír Simont levetették a Pilis-tető egyik sziklájáról. Mások úgy tartják, a név onnan ered, hogy ezen a területen élt egykor egy Simon nevű, bölcs és jóságos remete, akit a környékbeliek nagyon a szívükbe zártak. A bölcs Simont ott érte a halál is, és oda is temették el. Egy másik legenda szerint I. András király feleségének, Gertrudis királynőnek egyik gyilkosát, Simon bánt büntetésből onnan vetették le a mélybe. Akárhogy legyen, ma is emlékkereszt őrzi itt az ismeretlen Simon emlékét.

Csór

A településnév igencsak hasonlít a ma is gyakran használt „elcsórni” kifejezésre, ami annyit takar: ellopni, jogtalanul elvenni valamit. Ám a Fejér vármegyei község egyáltalán nem a lopás melegágya, mint azt egy 1256-os kódexből is megtudhatjuk. Abban említik először Chor települést, ami az ótörök eredetű çur méltóságnévre vezethető vissza, melyet az Ujgur Kaganátus katonai vezetői, hercegei viseltek. A település nevét a korabeli források igen sokféle alakban őrizték meg, így lett Csórból Choor, Czor, Czur, Chior, Chyor vagy éppen Csoór. Ami a fentiek alapján biztosra vehető, hogy a név eredete nem köthető lopáshoz, még akkor sem, ha más nyelvből kölcsönözték.

Tolvaj-hegy

A Zemplénben, Pusztafalu határában található, 700 méteres magasság feletti hegy az Országos Kéktúra egyik kedvelt látványossága. A magyar–szlovák határ vonalán fekvő hegy, a hagyomány szerint, a tatárjárás idején ott tábort verő mongolokról kapta a nevét, akik onnan indultak fosztogató portyáikra, rettegésben tartva a környék lakosságát. A közeli Pusztafalut is a helyben maradó, mongol eredetű családok népesítették be, miután egy földcsuszamlás elpusztította a települést. Pusztafalura később is rájárt a rúd, hiszen 1565-ben a török hadak dúlták fel, 1920-ban pedig a település kétharmadát Csehszlovákiához csatolták. A Tolvaj-hegy minden történelmi próbatétel során a helybéliek egyik gyülekezőhelye és menedéke volt.

Felső-, Közép- és Alsó-Betyár

A Baranya megyei Peterd három dűlőjének neve, ahogy számos más helynév, a 18–19. század bujdosó rablóbandáinak tagjaitól ered. Ez a névadási gyakorlat igazán elterjedt volt a korban, főleg Somogy, Tolna és Baranya megyében, hiszen maguk a törvényen kívüli csoportok is előszeretettel gyűltek össze félreeső erdőkben, barlangokban, réteken-mezőkön, kialakítva rejtekhelyeiket a rablott javak tárolására és elkerülve a törvény őreinek kutató tekintetét. Épp ezért a földrajzi alakzatok és tájegységi mikroelemek elnevezésénél nem ritka a „betyár”-os szóösszetétel. Így jött létre több a Betyár-rét, Betyár csárda, valamint Betyár-domb mellett például a Tolna megyei Betyártemető, a hajdúhadházi Betyárfa, a bakonyai Betyársír vagy a peterdi Betyártanya is, míg Nagyatádon egyszerűen csak Betyár néven emlegetnek egy területet. Maga a betyár szó, mint ezen a listán sok másik, török eredetű, a bekár, bekiar szóhoz köthető, melynek jelentése: vándor, legény.

Gyilkos-tó

A Keleti-Kárpátok híres tava nevét, egy tragikus szerelmi történetről kapta. A legenda szerint, valamikor régen élt ott egy szép lány, Fazekas Eszter, aki a gyergyószentmiklósi vásárban beleszeretett egy daliás legénybe. A szerelmeseket az élet szakította el egymástól, mivel a fiatalembert elvitték katonának. Míg ő bakaidejét töltötte, menyasszonyát elrabolta egy gonosz banditavezér és a hegyekbe hurcolta. A szép Eszter nem tudott megbékélni elrablójával, aki kincseket, palotát ígért a leánynak. A fiatalok szomorú sorsát még maguk a hegyek is megsajnálták, így Eszter fájdalmas énekétől zivatar és földindulás támadt. Az árvíz és a sziklák maguk alá temették a zsiványvezért minden kincsével és a szerelmét hiába váró Fazekas Esztert is.

A helyiek által megőrzött legenda alapját az adja, hogy a Gyilkos-tó, mely legmélyebb pontján tíz méternél is mélyebb, valóban a hegyekből lecsúszó törmelék hatására alakult ki 1837-ben. Arra azonban nem létezik ismert forrás, hogy a tavat létrehozó földrajzi esemény során bárki is meghalt volna.

KISS DÁVID

FOTÓ: ZSARU MAGAZIN