Markovics György alezredes, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat Utánpótlás-tervezési és Toborzó Alosztály vezetője volt, emellett az MRK Rendőrségi Tagozatában az elmúlt 13 év alatt több pozíciót is betöltött. Pach Dániel István, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Humánigazgatási Szolgálat Utánpótlás-tervezési és Toborzó Alosztály kiemelt főelőadója szolgálati feladatai mellett látja el az MRK-tisztségből adódó teendőit. Ő szintén a kezdetektől tevékenykedik az MRK életében.

– Mi a Magyar Rendvédelmi Kar alapfeladata?

PACH DÁNIEL ISTVÁN: A Magyar Rendvédelmi Kar a jogszabályban meghatározottak alapján nem klasszikus érdekképviseleti, hanem rendvédelmi szakmai köztestületi feladatokat lát el. Közel másfél évtized telt el az alakulás óta, de sokan még ma sem tudják, hogy a rendvédelmi szerveknél létrejött jogviszony alapján alanyi jogon tagjai az MRK-nak, és hogy mi is a szervezet funkciója. A szolgálati törvény olyan lehetőségeket biztosít az MRK számára, amelyek még kiaknázásra várnak. Az első lépés, hogy a belső működést tegyük aktívabbá, és harmonizáljuk a szervezetszabályzó normákat. Ezzel párhuzamban elindítunk szakmai továbbképzéseket, konferenciákat. Állományfórumokat szeretnénk szervezni a vezetői és a beosztotti állomány részvételével, segítve a közvetlen információáramlást és az MRK köztudatba kerülését.

MARKOVICS GYÖRGY: Az MRK szakmai munkája nem látványos, nem a közvéleménynek, a sajtónyilvánosságnak vagy a közösségi portálon való megjelenésnek szól. Sokszor órákig tartó egyeztetések eredménye, hogy elérjük, egy intézkedést vagy normamódosítást úgy hajtsunk végre, hogy az kedvezőbb legyen az állomány számára. Az információk aprólékos és módszeres begyűjtése, a végrehajtásban szolgálatot teljesítők véleményének és szakirányú javaslatainak összegzése, ezen információk továbbítása a döntési szintekhez az egyik legfontosabb feladatunk. Az MRK a rendőrség mellett a büntetés-végrehajtás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a katasztrófavédelem, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát is jelenti. Elnökként a rendvédelmi társszervek tekintetében is el kell látnom a feladataimat, és képviselnem a szervezetet. Ehhez szükséges, hogy ezekről a szervezetekről ugyanúgy rendelkezzek információkkal, mint a rendőrség vonatkozásában.

– Talán ezek sikere alapozza meg a jövőben a terv többi részének sikerét is…

PACH DÁNIEL ISTVÁN: Az információtovábbítás nagyon fontos célkitűzés. De ugyancsak fontos a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex tartalmi és gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérése, a meglévő kedvezményrendszer érdemi átalakítása, a Becsületbíróság működési tapasztalatainak értékelése. Amennyiben szükséges, a rendszer átalakításával kapcsolatos javaslatok elkészítése, az etikai eljárás rendszerének átalakítása a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében, valamint együttműködés az állományvédelmi, korrupciómegelőzési tevékenységben. És vannak mindenki számára kézzelfogható, napi céljaink is.

– Melyek ezek?

MARKOVICS GYÖRGY: Az alapfeladatok mellett fontos a közösségépítés is. Tervezzük, hogy kollégáink részére kulturális és sportrendezvényeket tartunk, mint korábban, amikor ennek hagyománya volt. Olyan rendezvényeket, mint a napokban megszervezett színházi előadás a József Attila Színházban, amelynek nagy sikere volt. Munkabizottságok szervezésén gondolkodunk, amelyekben olyan szakemberek vesznek részt, akiknek vannak jobbító szándékú ötleteik akár a munkakörülmények javítása érdekében, akár a béren kívüli juttatások lehetőségeinek megteremtésére, de szeretnénk segítséget nyújtani a személyügyi protokollban, adminisztrációs elakadásokban is.

– Például?

MARKOVICS GYÖRGY: Például abban, hogy miképpen kell benyújtani egy áthelyezési kérelmet, vagy hogyan kell elintézni más adminisztratív jellegű ügyet. Szeretnénk, ha a szociális intézkedések nem abban merülnének ki, hogy a születési vagy a temetési segélyt megkapja valaki, hanem abban is, hogy a kollégák ne vesszenek el az ezekkel kapcsolatos ügyintézés tengerében. Segítünk megmutatni az egyéni érdekérvényesítéshez vezető utat. Ezzel a munkáltató válláról veszünk le terhet. De a szolgálati feladatok közben előforduló adminisztrációs akadályok, nehézségek jelzésében is részt veszünk. Célunk, hogy ne csak a problémát jelezzük, hanem a megoldásra is tegyünk javaslatot.

PACH DÁNIEL ISTVÁN: 2019-ben volt először egy, az MRK által szervezett kérdőíves felmérés, amely a teljes rendvédelmi ágazatot, így a rendőrséget is lefedte. Most hasonlót tervezünk. Ezzel a kollégák is beleszólhatnak a saját munkájuk alakításába és a munkáltató közvetlen információt kap a dolgozók véleményéről.

– Ahhoz, hogy mindezek megvalósuljanak, látszani kell. Ismertséget generálni.

MARKOVICS GYÖRGY: Való igaz, a kommunikációnkat meg kell erősíteni. Jelenleg támogatót keresünk egy mobilapplikáció kivitelezésére. A technika vívmányait ugyanis használnunk kell. Ha megvalósul az applikációnk, és annak használata elfogadottá válik, akkor a közvetlen információáramlásban részt vehet a vezető és a beosztott, bármely állománykategóriába tartozik munkatársunk.

PACH DÁNIEL ISTVÁN: A legfontosabb célkitűzéseket a tisztújító választásokat megelőző időszakban dolgoztuk ki, ezek megvalósítása működőképessé és „láthatóvá” tenné mind a rendvédelmi dolgozók, mind az állampolgárok számára a Magyar Rendvédelmi Kart, a rendvédelem szakmai köztestületét.

– A generációs különbségek nem nehezítik ezt a munkát?

MARKOVICS GYÖRGY: Tény, hogy ez okoz bizonyos nehézségeket, de igyekszünk megismerni, hogyan kell a fiatalokhoz szólni. Kommunikációs csatornákat keresünk, miközben azon a nyomvonalon kell haladni, amit az ember kitűz, nem kell hangoskodni a médiazajban, de az tény: meg kell találni a hangot a fiatalokhoz is.

PACH DÁNIEL ISTVÁN: Rendőrnek lenni nem munka, hanem élethivatás. És ezt így gondolják a Z generáció fiataljai közül is sokan. Nekünk ők a célközösség, őket kell megszólítanunk. Akiktől távol áll a rendvédelmi szervek értékvilága, azokat nem kell győzködni. A rendőrség hatalmas energiákat fektet a toborzásba, de nem szabad megfeledkezni az állomány megtartásáról sem. Ezért fontos az információáramlás. A problémákat csak ennek segítségével lehet orvosolni. A toborzási tevékenység támogatásában az MRK alapvető célja a hivatás iránti felelősség erősítése és az értékrend átadása a fiataloknak.

– Miért nehéz az említett információáramlás?

PACH DÁNIEL ISTVÁN: Egy járőr sokszor hiába jelez egy problémát, mert egy rendőrséghez hasonló gigaszervezetben nagyon nehézkesen és a parancsuralmi rendszer miatt több lépcsőben, néha torzítva jelennek meg az információk magasabb szinteken. A rendőrség és a Belügyminisztérium vezetése szívesen vesz olyan jelzéseket, amelyek ezeken a torzító vagy nehezítő csatornákon kívül esnek, és meg lehet velük oldani vagy meg lehet előzni egy kialakuló problémát.

– Például?

MARKOVICS GYÖRGY: Például több alkalommal szerveztünk határbejárást, amely a déli határszakasz megerősítésére vezényelt rendőrök szolgálati körülményeinek feltárását segítette, továbbá a Határvadász Ezred felállításakor az új állománykategória bevezetése indokolta, hogy megnézzük, hogyan működik a mindennapokban a kialakított struktúra. De ilyen volt a közalkalmazott kollégák átállása a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyra. Fontos volt a két jogviszony között lévő törvényi változások miatt keletkező hullámok elsimítása, amely nagyban ránk hárult. Ott nagyon sok felvilágosító jellegű információt kellett adnunk a kollégáknak, mert erre a feladatra a munkáltatónak nem volt kapacitása. Továbbítanunk kellett a döntéshozók szándékát.

PACH DÁNIEL ISTVÁN: Jó lenne, ha mi lennénk az az információs csatorna, ahonnan lényegében első kézből tudhatna meg az állomány hiteles információkat, ahelyett, hogy az írott vagy elektronikus sajtóban, esetleg a közösségi médiában megjelenő, olykor valótlan vagy féligazságokat tartalmazó hírekből tájékozódnának, melyek gyakran civilektől, illetve leszerelt rendőröktől származnak, és sokszor politikával vannak átitatva. A problémákról, javaslatokról korrekt, kétoldalú párbeszédet kell folytatni.

– Itt a hitelesség alapkérdés.

MARKOVICS GYÖRGY: Így van, ez csak akkor működik, ha hitelesek vagyunk, és a Magyar Rendvédelmi Kar bekerül a köztudatba. Ehhez a vezetők és a kollégák támogatása is kell. Fontos, hogy a választott tisztségviselőinket ne főtisztek és pár tiszthelyettes alkossa. Szükséges, hogy részt vegyenek a munkánkban RIASZ-os, szerződéses határvadász és akár rendvédelmi tisztjelölt kollégáink is, és ugyan a munkavállaló munkatársak nem tagjai a szervezetnek, a véleményük és javaslataik fontosak számunkra. Kritika ránk nézve, hogy sokan még ma sem tudják, hogy a rendvédelmi szervek tagjaként automatikusan tagja lesz valaki a Magyar Rendvédelmi Karnak is, nem kell külön belépni. Bízom benne, hogy munkánk eredményeként ez változni fog.

PACH DÁNIEL ISTVÁN: A cél, hogy az MRK egy teljesen politikamentes, a valós problémákat felvállaló, szakmai kamarai feladatokat ellátó köztestületté váljon, amely betölti a szakszervezetek szerepének megváltozásából adódó űrt. Ezzel segítve a rendőrség és a Belügyminisztérium vezetését, hogy olyan normaváltoztatások szülessenek, amelyek tükrözik a végrehajtó állomány és a rendőri vezetés érdekeit és javaslatait.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA