Lehet gyorsan és biztonságosan is

2023. 08. 21., h - 09:06
Zsaru Magazin

Hoffer Zsolt alezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) vezetéstechnikai szakértőjével, a Terrorelhárítási Központ (TEK) Képzési Igazgatóság képzési főosztályvezetőjével, raliversenyzővel beszélgettünk arról, miért hajtanak gyorsan autósok, motorosok, miközben bérelhető versenypályán is megtehetnék ezt.

Hoffer Zsolt alezredes, az ORFK-OBB vezetéstechnikai szakértője, a TEK Képzési Igazgatóság képzési főosztályának vezetője raliversenyző, aki ma már kevesebbet indul versenyeken. Közel húsz éve meghatározó alakja a belügyi gépjármű-vezetéstechnikai képzéseknek, nem mellesleg ugyanennyi ideje ül versenyautóban, és nyert négy magyar bajnoki címet is. Egy hófehér, kerek lámpás Zsigulival kezdte pályafutását. Szlalomversenyeken indult, később feljebb lépett a rali másod-, majd 2008-ban első osztályába. Mivel versenyzői tevékenysége párhuzamosan futott rendőrségi munkájával, ezért a Budapesti Rendészeti Sportegyesület versenyzője volt, ma már a Hungarian Police Rallye Team tagja, és Rally2-s autóval versenyez.

Ám kevesebb ideje marad mostanában erre, mert 2024-től a szakág vezetőjeként is dolgozik. 2006 óta foglalkozik a gépjármű-vezetéstechnikai oktatással, évente több ezer embert tanított meg profi módon vezetni. Azt mondja, ebbe apró, de nagyon fontos részletek is beletartoznak, például a helyes kormányfogás, az üléspozíciók beállítása, a jármű biztonságos és tudatos kezelése, a közúti közlekedésben előforduló szituációk felismerése és az azokra adott gyors reagálás módozatai. Mostanában sok szó esik a gyorshajtásról, annak veszélyeiről és indítékairól. Ezekről kérdeztük.

– Vajon miért türelmetlenek az autósok az utakon, miért hajtanak szinte mindig gyorsabban a megengedettnél?

– Rohanó világban élünk, amelyben az emberek a járművezetést pusztán időpazarlásnak tekintik, nem azzal foglalkoznak, hogyan kell az autót biztonságosan kezelni, mihamarabb szeretnének eljutni A-ból B-be, és amikor vezetnek, már azon gondolkodnak, hogy mit kell elintézniük ott, ahová igyekeznek. Mindig mindenki siet.

– Hogyan nő meg a veszély az autósokra és a közlekedőkre nézve, ha valaki, mondjuk, 50 helyett 70-nel vagy 90-nel közlekedik?

– Minél gyorsabban halad valaki, annál jobban beszűkül a látómezeje. Csak távolra koncentrál, és mind kevésbé érzékeli az oldalról érkező impulzusokat. Márpedig minél nagyobb településen közlekedünk, minél sűrűbb a forgalom, annál nagyobb az esélye annak, hogy oldalról is érkeznek olyan helyzetek, amelyeket meg kell oldania a vezetőnek, amelyekre reagálnia kell.

– Bár nem vagyok szakértő, arra tippelek, hogy erre két lehetőség van: a kormányzás és a fékezés.

– Pontosan így van, csakhogy minél nagyobb a sebesség, annál nehezebb a kormányzással korrigálni, a fékút pedig a sebességgel arányosan növekszik. Ráadásul a fékezés többtényezős dolog, hiszen a veszélyt először észleljük, aztán kap egy parancsot a testünk, hogy mit tegyünk, majd lenyomjuk a fékpedált, és még az is egy kis idő, amíg a fékhatás működésbe lép, majd az autó megáll. Nem mellékesen a KRESZ által meghatározott sebességhatárok számos baleseti, sebességmérési és járműkezelési tapasztalat alapján vannak megállapítva.

– Egy vezetőről a jogosítvány megszerzése után hány évvel mondható el, hogy képes biztonságosan vezetni?

– Attól függ, hogy hol vezet, milyen rendszerességgel és évente hány kilométert, továbbá az sem mellékes, hogy ki szolgál számára mintául.

– Utóbbit nem értem.

– Ha valakinek olyan vezető szolgál mintául, aki laza, hátradöntött üléssel, a kormányt épp csak elérve és tendenciózusan gyorsan hajtva vezet, akkor ő is ugyanígy tesz majd, és elköveti ugyanazokat a hibákat, amiket a példaképe. De ha valaki például egy versenysportból ismert embert tekint követendőnek, aki a pályán ugyan gyorsan megy, a közúton viszont szabályosan, az autóban jól fogja a kormányt, jól állítja be az ülést, akkor hamarabb megtanul biztonságosan vezetni.

– Mégis: átlagosan mikor mondható el valakiről, hogy tud vezetni?

– A tapasztalat szerint átlagosan két-három év kell ehhez. Ezalatt szabálykövető, próbál együttműködő résztvevője lenni a közlekedési rendszernek, viszont a harmadik évtől körülbelül a hetedikig tart a következő időszak, amikor kicsit talán túlzottan magabiztosak leszünk, lazábban kezeljük az autót, és bátrabban belemegyünk a szituációkba. Utána aztán a járműkezelés tudásszintje megerősödik, stabilizálódik.

– Hol és hogyan lehet a vezetői tudást fejleszteni annak, aki igényt tart rá?

– Vezetéstechnikai központokban képzett oktatók segítenek ebben.

– Vagyis nem az ordítozó férj vagy a sikoltozó feleség a legjobb tanácsadó.

– Nem, mert országszerte számos kiváló helyet lehet találni, ahol kontrollált körülmények között biztonságosan, az előbb említett oktatók segítségével lehet gyakorolni a vezetést.

– Van-e arra lehetőség, hogy egy autós kipróbálja a járműve és a saját képességeit legálisan, szabályozott körülmények között, és biztonságosan száguldozzon?

– Erre is van több lehetőség. Az egyik a versenysport. Az autóversenyzést kisebb pályákon is el lehet kezdeni, akár kisebb szlalomfutamokon, akár szervezett, biztonságos körülmények között lebonyolított, hivatalos gyorsulási versenyekkel, amelyeken már nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni, és át lehet élni a versenyzés izgalmát anélkül, hogy közúton lámpától lámpáig küzdenénk meg a másikkal. De aki nem akar versenyezni, az elmehet bizonyos pályákra, ahol nyílt napokon ugyancsak biztonságos körülmények között kipróbálhatja, milyen érzés gyorsan menni az autóval, motorral. Ilyen tapasztalatszerzési lehetőséget kínál több hazai versenypálya is, a teljesség igénye nélkül a Hungaroring és a Pannónia Ring is.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FRANCZ ILONA, FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Őrizetben a rabló

Két nőre is rátámadt az a miskolci férfi, akit azonosítottak, majd elfogtak a rendőrök.