Mesterséges intelligenciával a bűnözők nyomában

2025. 05. 21., sze - 13:25
Zsaru Magazin

Az IdomSoft Zrt. szakemberei innovatív, új informatikai megoldásokkal kísérleteznek az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratóriumban: gyors, alapos és sokoldalúan felhasználható módszerekkel segítik majd a bűnügyi és baleseti helyszínelők munkáját is. Az új rendszer alapja az MI és a kiterjesztett valóság együtt alkalmazása.

– A technológia nem új keletű, minden eleme létezik, mi végső soron csak új területen, új módon alkalmaztuk a már meglévő elemeket – mondta Kellessy Tibor, az IdomSoft innovációs szakértője, aki mint fejlesztő úgy látja, a kísérleti fázisban lévő adatfeldolgozó és -megjelenítő rendszer nem forradalmi újítás, sokkal inkább széles körben hasznosítható eszköz. – A célunk az, hogy felgyorsítsuk a bűnügyi és a közlekedési baleseti helyszínek feltérképezését a ma már mindenki számára könnyen elérhető okostelefonok és a most fejlesztés alatt álló megoldás segítségével. Így egy helyszínelés időtartama, mely ma akár órákig eltarthat, percekre redukálható.

Az épp fejlesztés és tesztelés alatt lévő megoldással fényképek, videók és drónfelvételek alapján digitálisan rekonstruálható egy-egy helyszín a legapróbb részletekig. A számítógép képernyőjén megjelenő digitális helyszínek kapcsán gyorsan, kényelmesen és hatékonyan végezhetők el mérések vagy akár rekonstrukciók is.

– A jelenlegi módszer szerint a rendőrök mindent a helyszínen, fizikailag rekonstruálnak, ami órákig tart, sokszor kemény fizikai és szellemi munka. A kísérletek során mi a környezet teljes leképzésének köszönhetően több ezer megbízható szimulációt tudunk lefuttatni percek alatt – hangsúlyozta a szakember, aki azt is elmondta, a virtuális térben bármilyen körülmény beprogramozható. – Ha szükséges, modellezhetünk különböző környezeti hatásokat szimulálva esőverte útburkolatot, különféle szögekből érkező napfényt, összegyűlt csapadékot vagy akár lángok terjedésének útvonalát is, így jobban illeszkedhetnek egy cselekmény elkövetésének körülményeihez, mintha egy hasonló napon végeznének bizonyítási kísérleteket.

A rendszer jól használható digitális fantomképek készítésére is, a 360 fokban forgatható 3D-s arcmodellek a bűnügyi rajzolók munkáját is segíthetik majd.

– Meglepően hangozhat, de sokat tanultunk a számítógépes játékok grafikai megoldásaiból is, amelyeken az élethű arcvonások, a mimika a játékélmény emelésének elengedhetetlen részét képezik. A mi feladatkörünkben azonban ezek a programok bűnözők azonosítására alkalmasak, ha kell, a hajviselettől a szem színén át a környezeti fényekig és az arckifejezésekig számtalan olyan apró részletet tudunk reprodukálni, ami segíthet a szemtanúknak a visszaemlékezésben és az azonosításban – magyarázta az innovációs szakember, aki kiemelte, a szoftver széles körben alkalmazható, nem csak a bűnüldözés területén hasznos fejlesztés. – A programot, kísérleti jelleggel, használtuk már környezetvédelmi felmérések kapcsán, ahogy kiemelten fontos bűnügyi nyomozásokban is, de tervezzük tesztelését árvízvédelmi intézkedések során is, a felhasználási köre szinte végtelen. A digitalizált terület ugyanis bármi lehet: egy múzeum, egy rekonstruált, régi épület, egy ritkán látható turisztikai célpont is. Így a program a szórakoztatva tanulás eszközeként is hasznosítható.

A megoldás igazi erősségét a virtuális valóságon alapuló, úgynevezett VR-szemüveggel kombinált alkalmazás adja, amellyel az ember legalábbis úgy érzi, valóban belép a szeme előtt megelevenedő tetthelyre. Az innovációs szakértő részletesen bemutatta a kiterjesztett valóság rendszere mögötti működési elvet.

– Képzeljük el a munkafolyamatot! A helyszínre érkező rendőr a telefonjával vagy egy fényképezőgéppel felvételeket készít, amelyeket az ügyet vizsgáló nyomozó az irodájában digitalizálva kap meg, majd VR-szemüveggel úgy és akkor lép be a digitális tetthelyre, ahogy és amikor szükséges. Ha kell, a nyomozás során felmerült új adatok tükrében megadhat eltérő környezeti körülményeket, digitálisan modellezhet különböző forgatókönyveket több ezer szimulációt lefuttatva, anélkül, hogy a valós helyszínt megbolygatná. Végül a kész anyagot csatolhatja a jelentéséhez, melyet képi bizonyítékként vesznek majd figyelembe az ügy tárgyalásakor. Természetesen a megoldás nem helyettesítheti az emberi munkát, döntéseket nem hoz, de nagyban felgyorsíthatja és megkönnyítheti a nyomozati cselekmények adatfelvételi szakaszát. Használatával a külső szakértők bevonása is egyszerűbbé válik, akár másik országból is bekapcsolódhatnak a munkába, szinte valós időben együtt dolgozva a hazai felhasználókkal.

A program nemcsak valós bűnügyek felderítése kapcsán, de a rendőrképzésben is hasznos, a tanulók valósághű közegben, megtörtént esetek alapján készülhetnek fel leendő munkakörük betöltésére.

– A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központtal együttműködésben folyamatosan dolgozunk azon, hogy VR-szemüvegen keresztül is látható oktatási környezetbe helyezzük a tanulókat és modernizáljuk a szemléltető ábrákat. A legutóbbi, irányított foglalkozáson egy összetett emberölési ügyet modelleztünk, a helyszínen végzett digitalizálás 4-6 percet, a modellépítés az adatmennyiségtől függően helyben további 14-25, a laboratórium szerverén pedig 1-3 percet vesz igénybe, így egy helyszín egy órán belül bejárhatóvá válik digitálisan – ismertette a rendszer sebességét az innovációs szakértő. – A kinyert adatok digitalizálás után a tanulók rendelkezésére állnak majd, akik, oktatóik vezetésével, számítógépen elemezhetik a helyszín sajátosságait.

K. D.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak