Mi van egy lövés mögött?

2025. 09. 24., sze - 08:00
Zsaru Magazin

Debrecenben született, középiskolásként kézilabdázott, átlövő volt, a lövés aztán végigkísérte az életét. 18 éves korában vadász lett, később határőr, a határőrizeti munkát követően a rendőrséghez igazolt. Bakonszegi Imre törzszászlós ma a Hajdúböszörményi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály szolgálatirányító parancsnoka. Nem mellesleg: lövészbajnok.

Ezúttal nem rendőri munkájáról beszélgetünk vele, hanem sportszenvedélyéről, a koronglövészetről. A koronglövészethez a vadászaton keresztül vezetett az útja. 18 éves korában lett vadász, és mint valamennyi vadásszal mindenekelőtt vele is igyekszünk tisztázni, tulajdonképpen miféle tevékenység ez. Megosztó, annyi biztos.

– Sokan azt hiszik, hogy a vadász nem csinál mást, csak kimegy az erdőbe, lövöldözik, majd összeszedi a lelőtt vadat, aztán hazamegy. Csakhogy ez nem így van. Aki életformának választja a vadászatot, és nem csupán divatvadász, az még a térdig érő hóban is kiviszi a szénát, a sót, a takarmányt a jószágoknak, ha kánikula van, akkor megy és tölti az itatót, ha a fácánnak kiscsibéi vannak, akkor róluk is gondoskodik, együtt él a természettel, szóval ez összetett dolog. Tudom, a legtöbben azt nem értik, hogyan képes valaki elejteni egy állatot. Én vidéken abban nőttem fel, hogy a nyúl vagy a csirke azért van, hogy táplálék legyen belőle, a vaddisznó meg azért, hogy őt is felhasználjuk. Aki vadásznak születik, így gondolkodik, miközben az sem mellékes, hogy a természetnek – ahogy az a fentiekből is kiderül – többet adok, mint amennyit elveszek tőle.

Bakonszegi Imre törzszászlós

Az idősebb vadászok figyeltek fel arra, hogy Bakonszegi Imre milyen jól lő, és azt javasolták, vegyen részt a hortobágyi korongvadász-bajnokságon. Ami nem más, mint az olimpiai skeet lövészet gyengébb változata: a korongok nem olyan gyorsak, és nem olyan kötöttek a szabályok. Ezt követően hat-hét évig rendszeresen elindult kisebb-nagyobb versenyeken. Már akkor is voltak sikerei a sportban, ennek ellenére 27 éves korában abbahagyta. Néhány éve csábították el ismét egy versenyre, és húsz év kihagyás után hatalmas meglepetésre megnyert egy baráti, házi koronglövőversenyt, ami ismét elindította a sportlövészet irányába. Azóta ismét versenyez, két éve ő a címvédője az Országos Közszolgálati Koronglövő Kupának. Indul civil versenyeken több szakágban is, és FITASC-korongvadászversenyeken, amely a lövősport egy válfaja, nemzetközi szervezete a Nemzetközi Vadászlövő Szövetség (FITASC). A „korongvadászat” vagy koronglövészet kifejezés a sportág magyar elnevezése, ami a repülő, illetve guruló korongokra lövést jelenti.

Bakonszegi Imre ismét szenvedéllyel vesz részt a lövészversenyeken. Kérdezzük, mennyi felkészülés kell ehhez, azt mondja, minél több kellene, de a lövészet nem olcsó mulatság. Hiszen egyetlen lövedék ára 150 forint körül van, egy rotte, azaz 25 korongot tartalmazó szett 3-4 ezer forint, márpedig Bakonszegi Imre évente 3-4 ezer töltényt használ el gyakorlásra, versenyzésre. Nem mellékesen: azok a jó nevű versenyzők, akiktől ő csupán egy hajszálnyira marad le a versenyeken, ennek a tízszeresét… És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy akármilyen puskával nem is lehet eredményt elérni, egy jó minőségű puska egymillió forintnál is többe kerül, határ a csillagos ég. Végül arról kérdezzük Bakonszegi Imrét, mi kell ahhoz, hogy valaki jó céllövő legyen.

Bakonszegi Imre törzszászlós

– Fontos a mozgáskoordináció, a koncentráció, lényegesek a jó reflexek. És igen: nagyon sokat számít, hogy ki mennyit gyakorol, mert aki sokat lő, annak az izommemóriájába beépülnek a mozdulatok. Kell aztán szenvedély, idő, pénz, és nem utolsósorban a sport tisztelete.

T. Z.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN


Kapcsolódó oldalak