– Melyik megmérettetésen sikerült nyerni a kutyáddal?

– Egy nemzetközi munkakutya-vizsgaszabályzat szerint megrendezett válogatón, a CACIT munkakutyaversenyén győzött. Itt a részt vevő ebeknek három ágazatban kell összemérniük a tudásukat: nyomkövetésben, engedelmességben és őrző-védő gyakorlatokban.

– Milyen követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy versenyen is eredményes legyen a munkakutya?

– Ez egy válogató munkakutyaverseny volt, amelyet a nemzetközi munkakutya-vizsgaszabályzat (IGP) alapján rendeztek meg. A sport érdekessége, hogy a rendőrkutyák kiképzéséből alakult ki, ugyanazokat a feladattípusokat kell végrehajtaniuk, amelyeket korábban a szolgálati állatoknak. Az IGP a „munkakutyasportok Forma–1-e”. Az ösztönök és az irányíthatóság egyaránt fontos szempont, komoly pontlevonást von maga után például, ha egy eb nem engedelmeskedik első utasításra.

– Mennyire erős a kapocs a munkakutya-kiképzés és a szolgálati feladatok között?

– Azért űzöm ezt a sportot, mert lehetőséget ad új kiképzési módszerek kipróbálására és nemzetközi szintű tesztelésére is. Az így szerzett tapasztalatokat a szolgálati állatok képzésében is alkalmazom. A most első helyet szerző kutyámmal is szolgálati feladatokat látunk el, képes kábítószert és fegyvert keresni. Ez a sport számomra egy hobbi. Jelenleg évente 20–50 bevetésen vesz részt egy eb, de a kábítószer-ellenes küzdelem erősödése miatt ez a szám várhatóan emelkedni fog.

– Hogyan fejlődött a kutyakiképzés az évtizedek során?

– Sok minden változott, és nemcsak a világ, hanem a véleményem is. Ma már nem állítom, hogy mindenben igazam volt 15-20 évvel ezelőtt, mert az ebekre vonatkozó ismereteink folyamatosan fejlődnek. A kutyakiképzés most már egyre inkább a természetes ösztöneikre épít, figyelembe veszi azokat a mentális és fizikai szükségleteket is, amelyek a megfelelő fejlesztéshez szükségesek. Az ideális kiképzés során fontos, hogy az állat levezesse az energiáit és megtanuljon egy közös nyelvet az emberrel.

– Hogyan változik az évek alatt az állat családi és munkakutyaszerepe?

– Kiképzőként úgy gondolom, hogy a velük való kommunikáció általánosságban egyre inkább a családi kapcsolatokhoz hasonlít. Tudnék heves vitákat folytatni a 10-15 évvel ezelőtti önmagammal az akkori módszerekről, de ez az út vezetett oda, hogy eredményes ebeket képezzek. Ezek az állatok nemcsak fizikai, hanem mentális szükségletekkel is rendelkeznek, ezért fontos, hogy ne csupán az ebbel, hanem a kutyavezetőjével is közös nyelvet alakítsunk ki. Ahogy a gyerekek és a családok viszonya is megváltozott, úgy a kutyatartásban is egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az ebek és a gazdáik közötti kapcsolatban az igények kölcsönösen fontosak. A kutyák problémái sok esetben valójában emberi gondok, és a kiképzés során gyakran szükséges kezelni ezeket az emberi vonatkozásokat is.

ZS. M.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA