Police Medic: Felkészülni a legrosszabbra – 4. rész

2025. 03. 12., sze - 13:12
Zsaru Magazin

A Police Medic II. – rendészeti sérültellátó szaktanfolyam utolsó előtti, negyedik napján a résztvevők az addig elsajátított elméleti és gyakorlati készségeket gyakorolták hosszú órákon át, hogy teljesíthessék a vizsgát és felkészült rendészeti sérültellátóként térhessenek vissza szolgálati helyükre.

A nap legnagyobb kihívását az elméleti írásbeli vizsga jelentette, amit a csapat minden tagja teljesített. Az instruktorok arra voltak kíváncsiak, miben fejlődött a jelöltek tudástára az elmúlt napokban, hogyan sikerült nemcsak memorizálni, de rendszerbe foglalva megérteni is a tananyagot.

A csütörtök a gyakorlásé volt, a jelöltek minden adig tanult feladatot szimulált szituációkban is végrehajtottak, az életből vett példák alapján berendezett kárhelyeken, ahol a rendőrszakmai követelmények mellett hangsúlyt kapott a műveleti medicina is. Sor került irodai környezetben eszméletét vesztett cukorbeteg kolléga ellátására, ahogy fejsérült rendőrt is menekítettek a leendő police medicek agresszív támadók keze közül.

Az előre berendezett és kialakított kárhelyeken túl egész nap folyt a forgószínpad-jellegű gyakorlás az addigra jól megismert eszközökkel és kötszerekkel, biztosítva, hogy a hallgatók készségszinten alkalmazzák azokat pszichés nyomás alatt is.

–A műveleti medicina területe számos szakterületet felölel, a tanszék feladata az egységesített, de a szakterületi sajátosságokat figyelembe vevő képzések kidolgozása és megrendezése – mondta Szűcs Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központjának vezető szakoktatója.

Azt is elmondta, a műveleti sérültellátás rendszere szerteágazó tudományterület.

– Más keretek közé kerül például egy katasztrófavédelmi elsősegélynyújtó, mint egy büntetés-végrehajtási intézményben dolgozó kollégája vagy épp egy rendészeti sérültellátó. Ami közös pont, az az alkalmazott felszerelés és azok használatának uniformizált képzése, így azok, akik a tanszék által indított képzéseken tanulnak, szolgálati helytől és formától függetlenül képesek segíteni egymás munkáját is. Nagy örömmel fogadtuk például ezen a tanfolyamon először a rendőrség nem hivatásos, nem fegyveres szolgálatot ellátó RIASZ-os munkatársait, akiket a hivatásos állománnyal megegyező szintű terhelésnek tettünk ki. A célunk az, hogy nagyszámú, jól képzett életmentő kerüljön ki a képzéseinkről, akik hathatósan támogathatják az egészségügyi ellátórendszert. Ezért is elvárás minden résztvevővel szemben, hogy bekapcsolódva a napi feladatokba háromszor 12 órát töltsenek az Országos Mentőszolgálat mentőállomásain, megismerve az ott folyó munkát.

A vezető szakoktató úgy látja, az adott csoportok teljesítménye a csapatmunka függvénye is.

– Egy hétig dolgoznak és tanulnak együtt olyan emberek, akik alapesetben még soha nem találkoztak, de az biztos, hogy ilyen feladatban még nem vettek részt közösen. Ez mindenkire kihat, a kiképzők ezért folyamatosan figyelik a csoportdinamikát is, ahogy abban is visszajelzéseket adunk egymásnak, hogy melyik tanulónk kapcsán milyen pedagógiai megközelítést érdemes alkalmazni. A célunk a tudás hathatós, tartós átadása, hiszen tapasztalhattuk, hogy a gyakorlás során nyújtott százszázalékos teljesítmény éles helyzetben, stressz hatására akár felére vagy még lejjebb is csökkenhet, éppen ezért igyekszünk arra sarkallni mindenkit, hogy a képzés elvégzése után is gyakorolja a tanultakat, figyelje a tudományos fejleményeket. Előírás szerint a tanfolyamot sikeresen elvégző police mediceknek három év elteltével ismétlő képzést kell teljesíteniük, melyben bizonyítják, hogy a tanultakat ismerik és alkalmazni is tudják. Ekkor adjuk át számukra a szakterület új, tudományos eredményei alapján leszűrt friss tudást is, így segítve a sikeres munkájukat.

K. D.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak