Édesapja rendőr volt, testvére a rendőrségen dolgozott hosszú évekig, csoda-e, hogy Horváth Gábor is rendőr lett? 2003-ban szerelt fel, Siklóson dolgozott 2019-ig. Előbb járőrként, később körzeti megbízottként, folytatott csapatszolgálati tevékenységet is, aztán nyomozó lett, ma a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenységirányítási Központ ügyeletese. Ebből az következik, hogy alaposan ismeri a rendőri munkát, pontosan tudja, miként kell reagálni a különféle esetekre a csendháborítástól a gyilkosságig.

Ezúttal azonban nem rendőri munkájáról kérdezgetjük, hanem a sportról. Meséli: gyerekkorában focizott (inkább focizgatott…), majd edzőterembe járt, bokszolt, utána erőemelő lett, és igazán az állította irányba az életét, amikor valamivel több mint egy évvel ezelőtt megnézte az erős emberek versenysorozatának harkányi viadalát. Ahol megismerkedett Jakab Viktorral és Makai Renátóval, két erős emberrel. Akkor határozta el: erős ember lesz ő is. Hozzáteszi: világéletében a különös kihívások vonzották. Mégsem a bikarodeót, a versenyszerű favágást vagy a mézbirkózást választotta, hanem azokat a versenyszámokat, amelyek a valódi erőhöz kötődnek. Az évek során megtanulta, hogy az erős testet is okosan, tervszerűen kell felépíteni, mert amit most csinál, az nemcsak ámulatra méltó, de sérülésveszélyes is. Ennek ellenére viszonylag hamar versenyezni kezdett, néhány hónap múlva már 300 kilós lengősúlyt cipelt. Az általa is űzött sportágban nyomó-, cipelő-, pakoló- vagy húzószámok váltogatják egymást, nehezebb és még annál is nehezebb versenyszámok. Ahogy Horváth Gábor fogalmaz: pontosan olyasmiket kell csinálni, mint amiket bárki csinál a mindennapokban, csak éppen sokszorosan nehezebb tárgyakkal. Amikor a példaképekről kérdezzük, a lengyel erősembert, Mateusz Kieliszkowskit és az ő tiszteletre méltó eredményeit említi, de olyan is akad már, akit ő motivált, miatta kezdett erősportot űzni, egyáltalán: sportolni.

Faggatjuk aztán, valóban sport-e ez, vagy különleges lények viadala. Azt mondja, teljes mértékben sport, hiszen itt a nyers erő kevés, kell a robbanékonyság, a ruganyosság, azaz sportolói kvalitások nélkül nem lehet az ember sikeres erősportoló. Amúgy ő a CESA – Közép-európai Erősember Szervezet – képviseletében versenyez. Az a szám, amelyben ő indul, lényegében kevert verseny, vannak benne strongmanelemek, felföldi játékos versenyszámok, kamion- és bothúzás, és indul natural strongman versenyeken is. De mindezek szakmai elemzésétől ezúttal tekintsünk el, inkább csak annyit: valamennyi erő, ügyesség és talán azt is mondhatjuk: végeredményben játék.

Horváth Gábor egyelőre a középmezőnybe helyezi el magát, ami ennyi erős emberi előélettel nem is rossz. Az említett Jakab Viktorral és Makai Renátóval hetente háromszor edz, az edzések két-két és fél óráig tartanak. Gyakorolja a különféle versenyszámokat, akárha valamennyi tréning egy kis verseny lenne. Két edzőtársával közös eszközeik vannak, éppen olyanok, amilyeneket a versenyeken is használnak.

Horváth Gábor boldog párkapcsolatban él, van egy 19 éves fia, és egy ideje van már egy hatalmas, mondhatjuk: ERŐS szenvedélye is. És van egy mottója is: „Nem azért csinálom, hogy győzzek, hanem azért, hogy sose adjam fel!”

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: HORVÁTH GÁBOR ARCHIVUMA