– Minden tehetséggondozó programunk az intézkedő járőrökre fókuszál, és ezúttal a nem verbális kommunikáció sajátosságainak és törvényszerűségeinek megismertetésével akarjuk őket funkcionális tudással felvértezni – tájékoztatott Kőhalminé Mizsei Orsolya alezredes, a Miskolci Rendvédelmi Technikum Nevelési és Módszertani Osztály megbízott vezetője. Hozzátette, a Nemzeti Tehetség Program révén nyertek támogatást a Szimbolizált kommunikáció című, tananyagon kívüli képzésre. – Osztályfőnökök és oktatók javaslatára választottunk ki tíz rendőrtanulót a kétéves járőrképzés első évfolyamáról, és mivel a Nyitott Ajtó Baptista Technikum és Szakképző Iskolával közösen pályáztunk, az ő rendészeti technikus képzésükről is tízen vesznek részt az április végéig tartó programokon.

Rejtett dimenziók című, 1966-ban megjelent szakkönyvében Edward T. Hall fektette le a proxemika alapjait. Az amerikai antropológus négy zónára osztotta a személyközi kommunikáció távolságait: nullától 45 centiméterig terjed az intim, onnan 1,2 méterig a személyes, ettől egészen 3,6 méterig tágul a szociális, és ott kezdődik a nyilvános zóna.

– A proxemika a járőrképzés fontos része, és a tehetséggondozó programban igyekszünk annyira belemélyedni, hogy későbbi szolgálatuk során a résztvevők bizonyos nem verbális jelekből prognosztizálhatják, intézkedés közben milyen történesekkel kell számolniuk – folytatta az osztályvezető, aki nemcsak menedzseli a projektet, hanem trénerként részt is vesz benne. – A négy fő személyiségtípusról tartok előadást, ami kiegészíti a proxemikai ismereteket, hiszen egy domináns személy nem verbálisan is máshogy kommunikál, mint például egy konfliktuskerülő. A társadalmi értékrend szimbólumokban való megjelenésére is kitérek. Milyen vizuális kódot hordoznak a címerek? Mivel a digitális kompetenciafejlesztésre is hangsúlyt fektetünk, címert tervezünk mesterséges intelligencia alkalmazásával.

A tanterven kívüli foglalkozásokon a hangok nélküli kommunikáció tudománya a fő csapásirány, de az artikuláció is terítékre kerül.

– Ugyanis minden verbális megnyilvánulásnak van proxemikai együtthatója – vázolta Kőhalminé Mizsei Orsolya. – Ezenkívül elemezzük a színek érzelmekre, döntéshozatalra gyakorolt hatását, különös tekintettel a rendészet színeire, azok információs tartalmára, az egyenruha kommunikációs és értékközvetítő szerepére. Arról is lesz szó, hogy bizonyos szagok milyen hatást gyakorolnak az emberi észlelésre, viselkedésre. Ennek során szolgálati eb is érkezik hozzánk, természetesen kutyavezetővel. Emellett természetesen foglalkozunk mimikával, testtartással, gesztikulációval és bizonyos mozdulatok jelentéstartalmával. A jelnyelvi alapképzés is a program része, hogy a járőr legalább azt meg tudja kérdezni egy siketnéma személytől, szüksége van-e segítségre. A program végén ellátogatunk a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba, ahol megtekintünk egy műszeres vallomás-ellenőrzést, hiszen az ember biológiai nyelvétől sem idegen a szimbolizált kommunikáció.

SZ. Z. J.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, MRVT