– A rendszer megismerése az intézkedés első lépéseinek elsajátításával kezdődik, azaz leendő rendőreink megtanulják a határozott, szabatos, szakszerű kommunikáció alapjait nemcsak azokkal az állampolgárokkal szemben, akik ellen intézkednek, de egymás közt is – mondta Fonbank Roland őrnagy, az Adyligeti Rendőrképző Akadémia Járőrképző Tagozatának kiemelt oktatója. – Ha a szavak nem váltják ki az együttműködést, és a rábeszélés nem hat, az intézkedéstaktika eszköztárában a testi kényszer alkalmazása következik, ezen a téren is sok újdonságot vezettünk be.

A cél nem a fájdalomalapú megtörés, hanem az ösztönös reakciók megismerése és felhasználása, a fizikára alapozott technikák alkalmazása egy elérni kívánt testhelyzet kialakítása érdekében.

A rendszer felépítésének megismerése a kidolgozott technikák és alakzatok elsajátításával kezdődik, ekkor még edzésszerűen, páros gyakorlatként, később járőrpárban más emberrel szemben, készségszintre fejlesztve alkalmazásukat.

A képzés jelenlegi fázisában a leendő járőrök minden feladatot a szolgálat során is viselt gyakorlóban, majd egyre több felszereléssel, azaz taktikai övvel, taktikai mellénnyel, tonfával, gázsprével, pisztollyal és vezetett áramos kényszerítő eszközzel felszerelkezve hajtanak végre. Ahogy haladnak a tananyaggal, úgy szaporodik a felszerelésük száma és súlya is, míg képessé válnak a zárt alakzatban, testpáncélban végrehajtott komplex feladatok megoldására is.

A foglalkozáson, a tatamin csupán a bakancs kerül le, majd bemelegítés után a szemből és oldalról érkező támadások lereagálása, blokkolása, a támadó semlegesítése kapja a főszerepet. A munkát folyamatosan rögzítették kamerával, kívülről és go-pro kamera segítségével belső nézetből is, a szolgálatban viselt testkamerát imitálva, a felvételeket később kielemzik, a megfigyelt mozgásképek alapján folyik az anyag további fejlesztése, immár 3D-modellezéssel is. A járőrök legfőképp olyan fizikai és anatómiai sajátosságokat fordítanak a támadók ellen, amelyek mindenkivel szemben hatékonyak, testalkattól, képzettségtől függetlenül, a belső nézetű kamerafelvételek alapján pedig megfigyelhetővé válnak a rendőr elleni támadások mozgásképei, és lehetővé válik a legéletszerűbb reakciók, technikák megválasztása.

– Azoknak az időknek már leáldozott, amikor két-három rendőr igyekezett fájdalomalapú kontroll alá vonni egy őrjöngő, akár testileg is megtermettebb, vagy épp tudatmódosító szerek által befolyásolt, bódult személyt – hangsúlyozta Fonbank őrnagy. – Ebben a személykezelési rendszerben a támadó ellen fordítjuk a saját testfelépítését, a pszichológiát, a gravitációt és a környezetét egyaránt, azzal a céllal, hogy további ellenszegülésre alkalmatlan helyzetbe hozzuk. Amennyiben ez nem vezet eredményre, azonnal magasabb szintű kényszerítő eszközre váltunk.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a leendő járőrök megtanulják egyes végtagok, izomcsoportok kontrollált kizárását olyan módon, ami nem a fájdalomérzet, hanem a fizikai korlátok felismerése és alkalmazása által teszi támadásra képtelenné az ellenszegülőket. Minden egyes technikánál az tudatosul az emberrel szemben, aki ellen intézkednek, hogy az ellenállás, a harc, a menekülés nem opció, mert nem képes erőt kifejteni vagy elmenekülni, kibújni a rögzített testhelyzetből. A legerősebb érzés ilyenkor a tehetetlenség, aminek csak a felszólításnak való engedelmeskedés vet véget.

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a módszer nemcsak eredményes, hanem médiaképes alternatívát is ad a kívülről szemlélve kaotikusnak tűnő intézkedéseknek. Amióta mindenkinek ott a zsebében a kamerával ellátott okostelefon, amin keresztül akár élőben is közvetíthetők az események, kiemelten fontossá vált, hogy egy-egy rendőri intézkedés semmilyen szögből ne legyen összetéveszthető egy vélt vagy valós jogsértéssel – fejtette ki az őrnagy a rendszer külső szemlélők számára fontos elemeit. – Mivel a testi kényszer és a kényszerítő eszközök alkalmazásának egyetlen célja az ellenállás megtörése, nem pedig a megtorlás vagy a sanyargatás, nagyon fontos, hogy azok, akik vétlen járókelőként vagy, mondhatni, katasztrófaturistaként kerülnek egy-egy ilyen helyzet elé, valóban csak azt lássák, ami történik, ne pedig azt, amit a saját szemszögükből látni vélnek. Ennek kulcsa a határozottság és a csapatmunka.

A leendő járőrök mind az alakulótéren, mind pedig egy gyakorlóbázis zárt, néhol igen szűk keretei között bizonyították, hogy a moduláris rendszer szem előtt tartja az arányosság, a jogszerűség és a hatékonyság alapelveit. Mindegyik bemutatott helyzet valós, megtörtént eseteken alapul, a kísérleti módszert pedig már alkalmazzák több rendőri egységnél is. Az elmúlt évben jelentős számú alkalmazásról kaptak visszajelzést az oktatók, ezek közül több esetben bevetési alakulat volt az alkalmazó, visszaigazolva, hogy a tematika még az ő feladatkörükben is megállja a helyét.

– Az eltérő környezetben, különféle szintű ellenállást tanúsító, puszta kézzel vagy felfegyverkezve támadó elkövetőkkel szemben is hatásos rendszerben nagyon fontos, hogy a személykezelés vége nem az ellenállás megtörése, hanem az elkövető jogszerű előállítása. Így a szisztéma a napszaknak megfelelő köszöntéstől egészen az előállító helyiségben elhelyezésig magában foglalja a rendőri intézkedéstaktika lényegét. Ha kell, ide értve a szükséges elsősegélynyújtást vagy akár a lőfegyverhasználatot is – sorolta az őrnagy, aki reméli, a rendszer teljesen kiforrott formájában minden rendőr számára elérhetővé válik a jövőben.

K. D.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ