Tudományos segítség a rendőröknek
Czövek Csaba főtörzsőrmester az ország több pontján dolgozott már, 11 éve baleseti helyszínelő, legújabban a Siófoki Rendőrkapitányság baleseti vizsgálója. A 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Közlekedési árnyak a magyar jog útvesztőjében című, a mikromobilitási eszközök szabályozatlanságával foglalkozó pályamunkájával első lett.

Czövek Csaba többször nyert a baleseti helyszínelők országos versenyén, de győzött a karos forgalomirányítók megmérettetésén is, nem csoda, hogy egyetemistaként örömmel vett részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Győzött, különdíjat is kapott, és kiemelkedő színvonalú munkájáért dr. Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány Szent György Emlékérmet adományozott neki. A főtörzsőrmester szerint a mikromobilitási eszközök használatát ideje lenne pontosan szabályozni. Erről beszélgettünk vele.
– A pályamunka a mikromobilitási eszközök hazai szabályozásának helyzetéről, lehetőségeiről szól. Kétségtelen, nehéz probléma ez.
– Amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar közlekedésrendészeti szakán felhívták a figyelmemet arra, hogy érdemes lenne elindulnom az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, örömmel mondtam igent, ráadásul volt egy téma is, amely nagyon izgatott. A mikromobilitási eszközök, köztük különösen az elektromos roller hazai szabályozásának/szabályozatlanságának helyzete. Kíváncsi voltam, hogy tényleg annyira szabályozatlan-e a használatuk, és azt is kerestem, milyen ezközök állnak a hatóságok rendelkezésére a velük kapcsolatos eljárások során.

– Egyáltalán, mik ezek a mikromobilitási eszközök? Hogyan lehet meghatározni őket?
– Hát éppen az a legnagyobb probléma, hogy a KRESZ-ben nem találunk arra vonatkozó meghatározást, hogy valójában mik a mikromobilitási eszközök. Ebből következően a használatukat sem lehet könnyen szabályozni. Első lépésként tehát megalkottam a magam számára egy megfogalmazást arról, hogy mi is az elektromos roller. Elgondoltam aztán, hogy a KRESZ-ben miket kellene módosítani a használatukkal kapcsolatban. Aztán megvizsgáltam különféle országokat, ahol ezen eszközök használatát már szabályozták, megkerestem, hol vannak a mikromobilitási eszközökkel kapcsolatos főbb baleseti gócpontok.
– Hogyan és miről gondolkodott tovább?
– Egy elektromos rollerrel kapcsolatos baleset ügyében volt nálunk egy kúriai állásfoglalás, amelyből kiderült, hogy az ittasság ténye ezen eszközökkel kapcsolatban is megáll. Mert ezek ugyan nem gépjárművek, de gépi meghajtású járművek. Volt egy kutatásom ezzel kapcsolatban is: a közösségi oldalon megjelent kérdőívet 470 ember töltötte ki, közülük 130-an használtak már elektromos rollert, 88 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem használta alkohol fogyasztása után, mindössze 12 százalék mondta azt, hogy megtette ezt. Utóbbi adat legalább bizakodásra ad okot.
– Pályamunkájában egyéb kutatási eredmények is megtalálhatók.
– Egyrészt megkérdeztem azokat a kollégákat, akik helyszíneltek már ilyen baleseteknél, milyen tapasztalataik, javaslataik vannak a szabályozáshoz, és kíváncsi voltam az állampolgárok véleményére. Kerestem külföldi hatóságokat is, kapcsolatba kerültem például egy osztrák kollégával, aki a Fertő tó környékén teljesít szolgálatot, és elmondta, hogy náluk szabályozták a mikromobilitási eszközök használatát, hiszen ezek óriási veszélyt rejtenek a turizmusban.
– Gondolom, még számos részletet megvizsgált a szabályozás lehetőségeiről.
– Valóban, hiszen hiányoznak a mikromobilitási eszközök műszaki paraméterei is. Hogyan kellene részt venniük ezeknek az eszközöknek a közúti közlekedésben, milyen világítási és jelzőberendezések lennének szükségesek, milyen fék, milyen kormány? Az sem mindegy, hogy mekkora legyen a kerék átmérője, kell-e teleszkóp vagy nem? Bele kellene kerülnie például a szabályozásba, hogy az elektromos roller használata közben sem lehetne telefont tartani a kézben. Valamint annak is, hogy ne lehessen rajta nagyobb tárgyat szállítani, valamint kérdés, hogy szükséges-e vezetői engedély, és ha igen, az milyen életkortól adható meg.
– Utóbbira mi a válasza?
– Szerintem 14 év lehetne az ehhez szükséges kellő érettség alsó korhatára. Úgy gondolom, a KRESZ ismeretéből mindenképpen vizsgáznia kellene annak, aki elektromos rollert vezet, vagy egyéb mikromobilitási eszközzel közlekedik. Kivéve persze azt, aki rendelkezik vezetői engedéllyel.
– Alapkérdés: hol közlekedjenek az elektromos rollerek, segwayek?
– Az én javaslatom szerint a kerékpárosok által használt útfelületeket kellene igénybe venniük.
– Az viszont a kerékpárost zavarná. Ha gyorsan megy, azért, ha lassan, akkor meg azért.
– Ez igaz, de a közlekedés ilyen. És ha már itt tartunk, szó kell essék arról, hogy védőfelszerelések kötelező használatára is szükség volna. És valamennyi mikromobilitási eszközre általánosan kötelező felelősségbiztosításra is, mert jelenleg csak arra kell felelősségbiztosítást kötni, amelynek saját tömege nem haladja meg a 25 kilót, de a sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy amelynek saját tömege meghaladja a 25 kilót és a sebessége meghaladja a 14 km/h-t. Amennyiben ezekben a kérdésekben megállapodás születik, és a KRESZ-ben rögzítik, az a baleseteket is csökkenti, és a rendőrök dolgát is alaposan megkönnyíti majd.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: RENDŐRSÉG