Visszaélés a kulturális javakkal

2024. 07. 10., sze - 08:26
Zsaru Magazin

A kulturális javak, a nemzeti kincs védelme mindenki feladata. Lenne. Mégis, több százmillió forint értékben lopnak el ritka műtárgyakat évente sokszor úgy, hogy maga a tolvaj sincs tisztában azzal, bűntényt követett el. Elekes István alezredessel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) műkincsvédelmi alosztály vezetőjével beszélgettünk, aki 2020-tól vezeti az egységet.

– Kell-e bármilyen művészeti végzettséggel rendelkeznie az osztályon szolgáló nyomozóknak?

– Sosem baj, ha valakinek van ilyen végzettsége vagy tapasztalata, de alapvetően mi rendőrök vagyunk, így ez nem feltétel. Ha szükségessé válik, speciális szakismerettel rendelkező szakembereket vonunk be az eljárásainkba. Napi munkánkban nagy segítséget jelent az Építési és Közlekedési Minisztérium Kulturális Javak Főosztályának hozzáértő tevékenysége.

– Mesélne a szervezetről?

– 1998-ban az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnüldözési Osztály egyik alegységeként Kulturális Örökség Védelmi Alosztály néven jött létre. Integrálódása 2004-ben történt meg. Az ország egyetlen ilyen, „profiltiszta” egységeként elsődleges feladatunk az 50 millió forintnyi értéket meghaladó, kulturális javakkal kapcsolatos kiemelt bűncselekmények felderítése. Ezenfelül prioritás a kapcsolattartás, az együttműködés a nemzetközi társszervekkel, valamint a hazai műkincsvédelemmel foglalkozó intézményekkel, de ki kell emelnem a szakirányítás fontosságát is.

– Mit nevezhetünk kulturális javaknak?

– „Az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások.”

– Csak a hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetén nyomoz az alosztály?

– Nem. Sok olyan ügyünk is van, amely valamilyen műkincset érint, de annak az értéke nem éri el az 50 millió forintot. Például ha a templomból elvisznek egy ritka vagy kiemelkedő súlyú kegytárgyat, illetve bármilyen intézmény a sértett, esetleg ritkaság kerül elő a földből. Sok esetben az évekkel később előkerült és bűncselekményekhez köthető műtárgyakkal is foglalkozunk. Jellemzően ezek a 2000-es években ellopott tárgyak, amelyek az elmúlt években galériákban, aukciókon bukkantak fel elsősorban.

– A galériáknak nem kell ellenőrizniük, hogy amit árulnak, az lopott-e?

– A törvények szerint kellene. Minimum elvárható, hogy a műtárgyat megvételének, eladásának vagy aukcióra bocsátásának, kiállításának időpontjában mind a rendőrség nyilvános körözésében, mind az oroksegvedelem.kormany.hu oldalon megtalálható „Lopott, eltűnt műtárgyak nyilvántartásában”, esetleg a mai időkben már az egyéb online felületeken megjelenő korábbi írásokban is ellenőrizzék.

– Ha ezt nem tette meg…?

– Akkor a hatóságok eljárást kezdeményezhetnek vele szemben, és a tárgyat vissza kell szolgáltatnia, mivel jogtalanul került hozzá. Az elmúlt két-három évben több mint tíz festményt sikerült így visszaszereznünk, amelyeket árverésre bocsátottak.

– Az egész országot megdöbbentette, amikor 1983-ban, feltételezhetően egy görög milliomos megrendelésére, hét festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból.

– Ilyen kaliberű esemény szerencsére azóta sem történt. Voltak értékesebb festmények, jelentősebb műtárgyak az ellopott tárgyak között, de az elmúlt években ez nem számított jellemzőnek. A nemrég feltárt bűncselekményeknél elsősorban a kulturális intézmények megtévedt alkalmazottai vagy velük kapcsolatban álló személyek közül kerülnek ki az elkövetők.

műkincs

– Említene egy ilyen esetet?

– 2022-ben egy gyűjtő a könyvtárosok jóhiszeműségét kihasználva 100 millió forintnyi értékben ritka, értékes könyveket lopott el, valamint a könyvtárban dolgozókat rávette arra, hogy selejtezzék le számára az általa kiválasztott könyveket.

– Hogyan bukott le mégis?

– Nem tudta titokban tartani. Egy bejelentés alapján jutottunk el hozzá, és a kutatás során több mint kétszáz nagyon ritka kötetet foglaltunk le több személynél is. A megtalált művek értéke elérte a több tízmillió forintot, és nyomozásunk szerint hiánytalanul előkerült minden. Az ellopott könyvek között több olyan is szerepelt, amelyek értéke önmagában is 15-20 millió forint körül mozgott. A könyvek értékét a koruk mellett az egyediségük és a ritkaságuk jelentette, hiszen például olyan személyek eredeti bejegyzései, kézírásai voltak bennük, mint Dans L’océanie vagy a Mount Everest 1911-es expedíciójának tagjaié.

– A gyűjtő elfogásához ezek szerint szerencse is kellett.

– Néha az is kell. Egy másik esetben például szintén nem volt szerencséje a gyűjtőnek, ugyanis 20 millió forintért vásárolt több olyan, lopásból származó pénz- és fázisnyomatot, amelyek még a Tanácsköztársaság idejéből származtak. Ezeket később jóval magasabb áron eladásra kínálta a múzeumnak. A pénznyomatok kuriózumnak számítottak, az intézet fizetett is volna értük ennyit.

– Mégis pórul járt.

– Igen. Amikor ellenőriztük, kiderült, hogy az eladásra kínált bankjegyek mindegyike a múzeumból származik, többsége igazi ritkaság, és volt olyan is, amiből alig maradt ismert példány.

– És mi a helyzet a képhamisítókkal?

– Ezen bűncselekménytípus nem tartozik ugyan a hatáskörünkbe, mégis akad belőle nálunk is. de országos szinten több ilyen eset is ismert, mondhatni, elég gyakori. Csak egy példa, több százmillió forintra tett szert az a kaposvári férfi és társai, akik a gyanú szerint ismert művészek képeit másoltatták le, vagy hasonló témájú, de „új” festményként állították be az általuk megrendelt kompozíciót, amit utána eredetiként hoztak forgalomba. De ismertek a külföldre készülő hamis, illetve a hamisítványként vásárolt, de eredetiként kínált festmények is. Itthon azért jellemzően a magyar művészek képeit próbálják meg hamisítani, de nyilván széles körű a paletta.

– Hogyan vizsgálják meg a képeket?

– Főként művészettörténészek bevonásával vizsgáljuk ezeket a festményeket, akik ismerték akár egy adott művész stílusjegyeit, képeit, alkotásait, témáit, így meg tudják állapítani, hogy egy festmény beleillik-e a profiljába. De egyre több olyan gép áll rendelkezésre most már a Szépművészeti Múzeumban is, amelyek anyagelemzést végeznek, és az alapján például meg tudják állapítani, mikor készült a festmény, a festő valóban azt az anyagot használta-e, és abban a korban egyáltalán ismert volt-e. Sajnos ezek elég időigényes és nem olcsó folyamatok.

– Meg tudják állapítani százszázalékosan, hogy egy alkotás eredeti vagy sem?

– Előfordulnak annyira jó hamisítványok is, hogy nem feltétlenül tudják megállapítani azokról, hogy eredeti-e, de ez a ritkaság. Alapvetően egyértelműek a szakvélemények. Jelen korunkban megnehezíti az elemzést például az is, hogy az 1930-as évektől kezdődően használt festékalapanyagok napjainkban is elérhetők, megtalálhatók, ezért nehéz csak anyagvizsgálat alapján egy festményről kategorikus véleményt adni.

– De léteznek másfajta hamisítási módszerek is.

– Igen. Például valaki fest egy képet, és bár ráírja, hogy Da Vinci, azt eladhatja teljesen legálisan, amíg azt nem eredeti Da Vinciként árulja. Ebben szeretnénk majd változást elérni. Számtalan „-replika” vagy „-utánérzés”, „…stílusa alapján” stb. megnevezéssel árulnak ilyen képeket. De ha ezt a művet megveszi valaki, és ő már eredetiként árulja, akkor máris megvalósul a csalás. Számtalan példa van rá, hogy akár egy internetes portálon, piacon, magánszemélytől megvesznek egy hamisítványt vagy másolatot, mondjuk, 10 ezer forintért, majd eredetiként kívánják továbbértékesíteni, akár több millióért.

– Ezek szerint az online piacon találkozhatunk hamis festményekkel.

– Egy nemzetközi felmérés alapján az interneten kínált nevesebb festők képeinek 90 százaléka hamisítvány. Az eredeti, egyedi és drága festményt jellemzően aukciósházakban árulják, nem az online piacon. De mindig vannak kivételek. Sokan nem is tudják, hogy csalás áldozatai lettek. Meg vannak róla győződve, hogy a kép, amit vásároltak a neten, eredeti. Olyannyira, hogy kiadnak akár több millió forintot is egy Munkácsy-utánzatért, nekik így is megéri.

– Volt ilyen?

– Igen. Mondtuk is a sértettnek, hogy a kép, amit vásárolt több millió forintért, nem eredeti. Azt válaszolta, hogy akkor is megtartja Ilyenkor feltehetőleg a kudarc, vagy szégyenérzet tartja vissza az eljárástól az átvert vevőket

– Előfordult olyan is, hogy eredeti, de lopott vagy védett terméket árultak az online felületen?

– Sajnos ez elég gyakori, ami főként az illegális fémkeresősök, régészeti lelőhely fosztogatók terepe. Manapság ezek a bűnözők főként zárt csoportokban kommunikálnak az interneten, és – talán az elmúlt évekbeli sikereinknek köszönhetően – sokkal óvatosabbak már. Természestesen ehhez is van nagyon sok érdekes esetünk, melyek közül azért kuriózum volt egy Attis-szobor megjelenése az interneten. A birtokosa tudni akarta, mi kerülhetett hozzá, amire szerencsére sikerült gyorsan reagálnunk, és most már a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét képezi ez a – magyar földből előkerült, ezért állami tulajdont képező – ritkaság, amiből, ha jól tudom, összesen két darab van az országban.

– Sokan nem is tudják, hogy bűncselekményt követnek el.

– Ez így van. Minden, Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet (mely az 1711 előtti tárgyakra vonatkozik) állami tulajdon, és védelem alatt áll. Nagyon fontos, hogy ezek a tárgyak kereskedelmi forgalomba sem hozhatók! Ezzel kapcsolatban egyelőre elég nagy a kontraszt. A kulturális örökség védelméről szóló törvény sok fogalmat tartalmaz, amelyek tiszta képet mutatnak, bár általánosságban elmondható, hogy kevesen ismerik vagy akarják ismerni ezen szabályokat. Az illegális fémkeresők nemcsak a nemzeti értékeket rombolják, de sokan azzal sincsenek tisztában, hogy ha nem adják le a talált tárgyat, függetlenül attól, melyik évből származik, azzal is bűncselekményt követnek el.

– Mit kell tennie annak, aki például a saját kertjében talál ilyen tárgyat?

– A törvény szerint be kell jelentenie a múzeumnak, ki sem szedheti a földből. Örökségvédelmi, régészeti szempontból sokszor a talált tárgynak nem is az értéke a legfontosabb, hanem a lelőhely elhelyezkedése, a rétegződések, az eredeti összefüggések és az abban lévő történelmi érték, ahol találták.

– Legálisan sem tarthatja meg?

– Nem. Csak azokra a tárgyakra lehet igényt beadni, amelyek nem tartoznak a régészeti leletek körébe, de ezen tárgyak megtalálása esetén is kötelesek vagyunk az illetékes jegyzőnek leadni, és ha a tulajdonosa nem állapítható meg vagy nem jelentkezik, akkor lehet esetleg tulajdonjogot szerezni rá. Sokan bele se gondolnak, hogy a megtalált régészeti leletek megtartásával, értékesítésével is bűncselekményt valósítanak meg.

– Mi van olyankor, ha egy birtokomban lévő régi, értékes tárgyat akarok értékesíteni, mondjuk, külföldön?

– A törvény rendelkezik az ilyen esetekben is, mégpedig úgy, hogy kiviteliengedély-kötelessé tett bizonyos nem védett kulturális javakat is, melyeket korhoz és forgalmi értékhez köt. Ilyen például a legalább ötvenéves és legalább 300 ezer forint értékű érme, fegyver, kerámia, szőnyeg, bútor, hangszer, ékszer, fénykép, metszet, festmény stb. A kiviteli engedélyeket jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium állítja ki. A védett kulturális javak tekintetében pedig ennél sokkal szigorúbb feltételek lettek megállapítva.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Közlemény

A rendőrség garázdaság gyanúja miatt folytat eljárást a szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazás kapcsán.

 

A törvény elől nem lehet elbújni

Több napig bujkált a rendőrök elől Gyöngyösorosziban az a két betörő, akik napokkal korábban egy raktárépületből szerszámokat lovasítottak meg.

 

Strandolás közben jött a hívás

A telefonos csalók nem állnak le a nyári szünetben sem. Folyamatosan próbálnak hozzáférni a gyanútlan emberek bankszámláihoz Zalában is. Sajnos még mindig nagyon sokszor járnak sikerrel!

 

Nyúlcipőt húzott, de hiába

Több lopást is elkövetett a közelmúltban egy 23 éves kecskeméti férfi, aki ugyan megpróbált elfutni a rendőrök elől, de hamar utolérték. Az ellopott értékeket megtalálták a nyomozók és visszaadták a tulajdonosoknak.

 

Keressük Érsek Sándort

Az Ózdi Rendőrkapitányság a lakosság segítségét kéri egy 54 éves férfi eltünése ügyében.